• Magyarul “levegőből hulló” pénz. Az airdrop arra vonatkozik, amikor valaki ajándékba kap virtuális érméket, akár azért, mert valamilyen más érmét birtokol, akár csak úgy véletlenszerűen. Sok esetben ezt egy-egy új érme kibocsátásakor, reklámozási technikaként alkalmazzák, mint kereskedelemben az ingyenes termékmintát.

  • Az altcoin vagy alternatív érme (coin) olyan kriptopénz, ami nem a Bitcoin. Az ilyen pénzek egy része a Bitcoin blokkláncáról vált le (fork), kisebb vagy nagyobb változtatásokkal.

  • A Bitcoin rendszerében az asszimetrikusan titkosított aláírás lehetővé teszi a felhasználók számára a tulajdonjog igazolását. A Bitcoin-pénztárcához egy privát kulcs és egy publikus kulcs kapcsolódik. A publikus kulcs a Bitcoin pénztárcát jelöli (annak címét tartalmazza) - olyan mint egy számlaszám a bankban - a privát kulcs pedig ahhoz kell, hogy alá tudjuk írni az utalást. A privát kulcsot soha, senkivel nem szabad megosztani!

  • A kriptovaluta hálózatokban a “bányászat” célja a tranzakciók validálása (ellenőrzése) valamint a blokkláncon elvégzett műveletekről információt tartalmazó új blokkok létrehozása, ezáltal biztosítva a blokklánc működésének fenntartását. Ezért a tevékenységért a sikeres bányászok új kriptovalutát kapnak fizetségül. Ez a jutalom csökkenti a tranzakciós díjakat, mivel a rendszert üzemeltető erőforrások számát növeli meg. A kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát a “bányászok” tartják fenn.

  • Egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után, ez az első blockchain alapú kriptovaluta. A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, sem egyéb megbízható harmadik féltől, mivel a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt, elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szemben támasztott alapvető követelményeket. A biztonságot a digitális aláírások és a proof-of-work rendszer adja. A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordozókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő, illetve a fogadó bitcoin címe szükséges. A rendszer lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését. A Bitcoin egy véges fizetőeszköz - indulása óta az előállított Bitcoinok értéke 4 évente csökken, addig míg új Bitcoin bányászatára már nem lesz lehetőség (a bányászok számára ekkor a bányász jutalék nyújt majd ösztönzést). Általánosan használt megjelölése a BTC.

  • Hibatűrés alatt értjük azt az esetet, ha egy rendszer több komponensből áll és ha ezek közül egy-kettő meghibásodik a szolgáltatás ennek ellenére is elérhető. A bizánci hibatűrés ezt annyival egészíti ki, hogy amennyiben valamely komponens nem csak meghibásodik, hanem hackerek veszik át felette az irányítást a rendszer akkor is biztonságosan működhessen. Blockchain technológián alapuló rendszerek esetében ez biztosítja a konszenzus elérését, vagyis a lánc “építése” nem szakad meg.

  • A blokklánc (angolul block chain vagy blockchain) a kriptovaluták alapjául szolgáló technológia, egy decentralizált, megosztott adatbázis, de hívják megosztott főkönyvnek is (distributed ledger). Egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, a hamisítást és módosítást kizáró módon. Alapvetően a Bitcoin mögötti technológiaként vált ismertté. A blokkok a kezdeti megvalósításokban csak adatot tároltak, de a modern megvalósítások (pl. Ethereum) már futtatható kódok tárolására is alkalmasak. A blokkláncon tárolt tranzakciók listáját blokkláncon és (ideiglenesen) azon kívül is nyilván lehet tartani a blokklánc mellett létező ún. másodlagos, (harmadlagos stb.) rétegek segítségével. A blokkokat biztonságos kriptografikus eljárással kapcsolják egymáshoz (ez az ún. “hash” funkció). Az új blokk csak a megelőző blokkal együtt érvényes, tartalmaznia kell a megelőző blokkra való hivatkozást. Maga az adatbázis újonnan létrehozott és validált blokkok láncolatából jön létre (innen is az elnevezés - blockchain), egy új blokk csatolásához a hálózatban résztvevők legalább 51%-ának jóváhagyása kell.

  • Egy blokk az adott hálózaton belül történő tranzakciók listáját és benne tárolt programok által végzett műveletek eredményeit tartalmazza, valamint metaadatokat, amik időponthoz és az előző blokkhoz kapcsolják. A Bitcoin esetében 10 percenként kerül új blokkba minden tranzakció, ami azzal van összefüggésben, hogy a „bányászok” munkája (blokkok létrehozása és titkosítása) is 10 percenként fizetődik ki – tehát 10 percenként kerül forgalomba új Bitcoin.

  • Blokkláncra csatlakoztatott számítógép, amely klienst használ tranzakció hitelesítésével és közvetítésével kapcsolatos feladatokra. A csomópont rendelkezik a blokklánc másolatával, amely automatikusan letöltésre kerül a blokklánc hálózathoz való csatlakozás után.

  • A legtöbb klasszikus pénzügyi informatikai rendszer centralizált módon működik. Egy centralizált adatbázis vagy szerver szolgálja ki az internetről érkező, például pénz átutalással kapcsolatos kéréseket. Ehhez képest a decentralizált rendszerek peer-2-peer alapon működnek, ahol nagyszámú, egymástól független, de egyenértékű csomópont valósítja meg a pénzügyi szolgáltatást. Ezek a rendszerek általában jobban skálázhatók és nagyobb megbízhatóságot eredményeznek.

  • Distributed Ledger Technology, azaz Megosztott Adatbázis Technológia. Egy fizikailag megosztott, de logikailag egységes adatbázis. Konszenzuson alapuló, egymás közti folyamatos másolásokkal megosztott, szinkronizált adatokkal rendelkező, földrajzilag különböző helyeken (akár különböző országokban) lévő egységekből áll. Nincs semmilyen adminisztrációja és nincs központi adattárolás sem.
    A blockchain technológia során minden tranzakció rögzül a tranzakcióban résztvevők számítógépein úgy, hogy magát a főkönyvet is lemásolja az egyes gépekre. Majd ez a hiteles bejegyzésekből álló főkönyv szétszóródik a világhálón. A DLT tehát egy olyan adatbázist jelent, amelyben az információ rögzítése, konszenzusos megosztása és szinkronizálása több csomópont hálózatán keresztül történik.

  • Nyílt forráskódú, nyilvános, közösségi, blokklánc alapú, elosztott adatbázison alapuló platform és kriptopénz, melyben van intelligens szerződés funkció is. Olyan platform, aminek segítségével különböző alkalmazások készülhetnek a blokkláncra. Egy olyan hálózat, mely szerződésekkel segíti elő virtuális pénzneme az Ether kereskedését. Az első nagy sikerű ICO az Ethereum lett, azonban mára már Ether bányászatára is van lehetőség, negyedóránként nagyjából 3 új Ether állítható elő. Az Ether esetében is véges számú bányászható kriptopénzről beszélhetünk, azonban a Bitcoinnal ellentétben itt éves maximum (18 millió Ether/év) van meghatározva. Általánosan használt megjelölése az ETH.

  • Elágazás. Egy szoftverfejlesztési projekt elágaztatása során a fejlesztők lemásolják a forráskódot és megkezdik annak az eredeti fejlesztéstől független továbbfejlesztését, egy új szoftverterméket hozva létre ezzel. A fork leggyakrabban nem csak a termék új fejlesztési elágazására utal, hanem a fejlesztői közösségben történő vitás kérdés utáni szakadásra. A szabad, azaz “open source” szoftverek definíciói szerint, az eredeti fejlesztői csapat engedélye nélkül is forkolhatók, anélkül, hogy a szerzői jog sérülne.

  • A hash függvények (kiejtése: hes, magyarul hasítófüggvények) olyan informatikában használt eljárások, amelyekkel bármilyen hosszúságú adatot adott hosszúságra képezhetünk le. Az így kapott véges adat neve hash/hasító érték. Ezek az algoritmusok az 1980-as évek legvégén az elektronikus aláírás megjelenésével váltak szükségessé. A publikus kulcs egységesen 256 bit hosszú, ugyanakkor az abból leképzett wallet cím hossza csak 160 bit.

  • Jelentése megegyezik a hold-al (tartás), ugyanakkor a kripto világban ezt a kifejezést használják a kriptovaluták hosszútávú megtartására. Állítólag a kripto fórumon történt véletlen elírásból származik, azóta viszont előszeretettel használják az ilyen befektetési stratégiák jelzőjeként.

  • Initial Coin Offering, azaz kezdeti érme kibocsátás. Egy új kriptovaluta ezzel a módszerrel is elindulhat, amikor az első érméket a piacra bevezetik. Olyan, mint az IPO a részvények esetében, ez a tőke bevonásának új formája cégek esetében - érmekibocsátással. Emellett hasonlít a crowdfunding típusú tőkebevonásra is, tehát amennyiben az adott projektre nem gyűlik össze a kívánt összeg, a befektetők visszakapják pénzüket. A folyamat során az ICO kibocsátója befektetőinek a projekthez kapcsolódó tokeneket ad pénzükért cserébe. A token megtestesíthet részvényt egy adott vállalkozásban, egy jövőbeni szolgáltatás igénybevételére jogosító voucher-t, egyes esetekben azonban nem mutatható ki a tokennel megtestesített érték. A jelenleg ismert ICO-k közül a legsikeresebbnek az Ethereum nevezhető.

  • Latin eredetű szó, jelentése: egyetértés vagy megegyezés egy adott csoport tagjai között. A konszenzushoz való eljutás azzal jár együtt, hogy minden egyes csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. A döntés meghozatala után fontos, hogy a csoport bízzon abban, tagjai belátják, hogy a dolguk a döntésnek megfelelő viselkedés. Az elosztott adatbázisok valamilyen konszenzus mechanizmust kell, hogy használjanak.

  • Egyszerű fordításban titkosírást jelent, ugyanakkor napjainkban már informatikai tudományág formálódott belőle amely elsősorban rejtjelezéssel, titkosírásokkal, kódolással, azok előállításával és megfejtésével foglalkozik.

  • Olyan digitális eszköz, mely csereeszközként, vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (azaz titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták közé tartoznak, de sorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A tranzakciók biztosítását, hitelesítését, valamint az újonnan megjelent virtuális pénzek kontrollját a mögöttük álló blockchain technológia biztosítja, illetve fontos jellemzőjük, hogy nincs kifejezett ellenőrző szervük, így mindenféle pénzintézettől független fizetőeszköznek tekinthetők. Jelenleg közel 2.000 kriptovaluta létezik, legtöbbjük a Bitcoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető.

  • Úgy gondolják, hogy a Litecoint a GitHubon nyílt forráskódú rendszeren jelentette meg 2011. október 7-én egy korábbi Google alkalmazott, Charlie Lee, pénzügyi történetének kezdete azonban 2013 novemberére tehető. A Litecoin tulajdonképpen a Bitcoin Core kliens egy forkja (elágazása) volt, ami elsősorban a blokk kódolási idejét (2,5 perc), a megnövelt érme értéket, egy másfajta bányászati algoritmust és egy kissé módosított grafikus felhasználói felületet mutatott. A Litecoin Network 2,5 percenként dolgoz fel egy blokkot, azonban maximum 84 millió Litecoin állítható elő. Általánosan használt megnevezése LTC.

  • Adat az adatról. A metaadattal összekötött tartalmat tartalomcsomagnak nevezzük. Például a könyvtári nyilvántartó kártya tartalmazza a könyvhöz kapcsolódó lényeges információkat, például a könyv íróját, címét, műfaját, tárolási helyét, a kölcsönzések dátumát stb. A nyilvántartó kártya adatai hivatkoznak a könyv adataira.

  • A magyar származású amerikairól sokan azt hiszik, hogy ő a titokzatos Nakamoto, azaz a Bitcoin feltalálója - ezt nem tudhatjuk, de azt igen, hogy több mint egy évtizedes munkájának nagy része hasznosult a Bitcoin létrehozásakor. Ő írt először az okos szerződésekről is, illetve a Bitcoin alapjainak kidolgozásában nagy szerepe van.

  • Az okos szerződés egy olyan virtuális token, mely felek közötti megállapodást reprezentál, vagyis digitálisan működve lehetővé teszi az ellenőrzését és végrehajtását egy megállapodásnak (önmagát érvényesítő szerződés). Az okos szerződés nagy előnye, hogy mindezt harmadik fél nélkül tudja végrehajtani. Ezek az ügyletek pontosan nyomon követhetőek és visszafordíthatatlanok. Okos szerződéseket elsőként 1994-ben Nick Szabo írt.

  • (Jelölése: P2P) Lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont nélkül. A közvetlen kapcsolat hibatűrőbb felépítést és skálázhatóságot jelent. A P2P már az internet születésénél is jelen volt, de gazdaságossági és technikai okokból a lapos hierarchia folyamatosan kezdett központosodni, míg az internet széles körű elterjedésének idejére már túlnyomórészt a szerver-kliens felépítés volt jellemző.

  • A privát kulcs jogosultságot ad az adott pénztárca címhez rendelt kriptovaluta mozgatásához, tulajdonosa szabadon rendelkezhet a címhez rendelt kriptovaluták felett. Fontos, hogy a privát kulcs biztonságban legyen és az ne legyen látható mások számára, ha valaki megszerzi valakinek a privát kulcsát, attól kezdve szabadon rendelkezhet a kriptopénztárcája felett.

  • Röviden: PoS. Egy olyan algoritmus, amit a blockchain hálózatok használnak annak érdekében, hogy elérjék a megosztott hálózaton belül a konszenzust. A PoS alapú kriptovaluták esetében, a következő blokk létrehozásához különböző kombinációkban választják ki valamelyik paraméter (pl. vagyon nagysága) alapján a következő résztvevőt.

  • Röviden: POW. Egy olyan rendszer, protokoll, funkció a számítógépes hálózaton, melynek célja, hogy a rendszer biztonsága érdekében megkíván egy bizonyos munkát, erőfeszítést (jellemzően számítási kapacitást), amiatt, hogy ne lehessen könnyedén továbblépni egy folyamaton, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy CAPTCHA beírását kérik a felhasználótól, pl. egy regisztráció során. Az ilyen rendszerek kulcsa az asszimetria, a feladatot nehéz elvégezni, de könnyen visszaellenőrizhető, hogy elvégzése megtörtént-e.

  • A publikus kulcs matematikailag kapcsolódik a kriptovaluta tárca egyedi címéhez és a privát kulcshoz, valójában a tárca címe a publikus kulcs hasító értékű (hash) verziója. A hash függvények segítségével bármilyen hosszúságú adatsort adott hosszúságúra képezhetünk le. A publikus kulcs matematikailag kapcsolódik a privát kulcshoz, de az szemmel láthatóan eltérő és azt a privát kulcsra visszafejteni lehetetlen, így maga a publikus kulcs megosztása teljesen biztonságos. Leegyszerűsítve, a publikus kulccsal lehet az üzenetet (adatot) titkosítani, míg a privát kulccsal lehet az üzenet (adat) titkosítását feloldani.
    Kriptovaluta fogadásakor a publikus kulcs megadásával adható meg a fogadó tárca címe is, hiszen a publikus kulcs hasító értéke maga a kriptovaluta tárca címe.

  • Egy fórumos álnév, a Bitcoin, mint kriptovaluta elindítója. Nevét a mai napig nem sikerült megfejteni, máig találgatják, hogy ki vagy kik állhatnak mögötte.

  • Pejoratív megfogalmazása azoknak az altcoin-oknak, amelyek teljesen elveszítették értéküket.

  • Az ICO-knál a befektetőket támogatóknak hívják, akik hisznek a projektben, illetve abban, hogy a befektetett tőkéjük többszörösen megtérül (jellemzően spekulánsok).

  • Angolul szó szerint: zseton, zálog, értéket képviselő tárgy. A token lényegében egy digitális információ, aminek különböző tulajdonságai és műveletei vannak. Például egy token lehet felosztható, nem felosztható, lehet egy vagy több tulajdonosa, lehet átruházható vagy átutalható. A kripto világban a token és coin szavakat sokszor szinonimaként kezelik, de amíg a coin (érme) konkrétan a pénzt jelöli, addig a token egy tágabb fogalom, ami bővebb jogokat is tartalmazhat - nem csak fizetési funkciója lehet.

  • Általános megfogalmazásban elektronikus pénz tárolására szolgáló tárca. A kriptovilágban a wallet a kriptovaluták “tárolására” szolgáló elektronikus pénztárca, ahová fogadhatunk és ahonnan indíthatunk kriptovaluta tranzakciókat. Sok fajtája létezik, hiszen elérhető asztali számítógépre letölthető szoftverként, hardverként, mobiltelefon alkalmazásként, futhat akár egy pendrive-on, lehet kártya alapú, de papír alapon is létezik. A lényeg, hogy egy kriptopénztárca tartalmazza a nyilvános és privát kulcsunkat, valamint van egy egyedi címe, melynek a pénzügyi világban egyszerű megfelelője a banszámlaszám lenne.
    A könnyebb megértés érdekében a “tárolására” megfogalmazás a második mondatban idézőjelben szerepel, mivel valójában nem a kriptovaluta tárolódik a tárcában, hanem maga a tárca biztosítja a tárcához rendelt kriptovaluták mozgatását, rendelkezést ad a tárcához rendelt adott összegű kriptovaluták felett. Mivel maga a blokklánc publikus, így minden egyedi tárcacímről visszafejthető, hogy adott tárcacím mekkora összegű kriptovaluta felett rendelkezhet.

  • Azaz fehér könyv. A támogató számára átfogóan leírja a projekt filozófiáját, célját, a projekt tervezett előrehaladását. Bemutatja a fejlesztők szakmai előtörténetét, optimális esetben független szakértői ajánlásokat is. Egyes esetekben szabálykönyvként is használják, pl. ebben formában jelent meg a Mastercoin protokoll első változata. A különböző kriptovaluták működésének leírását is általában egy ilyen tartalmazza. Egy ICO indulása esetén első lépésként a kibocsátó publikálja a white paper-t.

Források:

  • Dr. Ammous, S. (2016): Can cryptocurrencies fulfil the functions of money?
  • Blockchain Budapest Konferencia információs füzet
  • Liang, J. – Li, L. – Zeng, D. (2018): Evolutionary dynamics of cryptocurrency transaction networks: An empirical study
  • www.admiralmarkets.hu
  • www.ethereum.org
  • www.fintechzone.hu